T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2002. febru�r |
- |
A F�ld�n, az els� olyan faj, amely ehhez a szinthez (hogy a l�tforma lelkeket tudjon "kigy�jtani" - a ford. megj.) k�zel fejl�d�tt, egy h�ll� volt. M�dos�tva lettek genetikailag, intelligenci�t adtak nekik, annyit, mint amennyi ma az emberis�gnek van, de nekik nem volt olyan k�z�gyess�g�k, mint a humanoidoknak. Gyakran spekul�lj�k azt, hogy ezek az intelligens h�ll�k kis termet� dinoszauruszok voltak. Ami azt illeti, k�t�lt�ek voltak, minthogy a F�ld kor�bban egy v�z-bolyg� volt, az �tk�z�s�nek megt�rt�nte el�tt, melynek sebhely�t ma a Csendes-�ce�n �rzi. Ez�rt, nekik nem voltak meg a karjaik, ujjaik �s l�bujjaik, mint sok gy�knak. Nem volt meg a m�djuk technol�gia l�trehoz�s�ra sem, mivel nem tudt�k manipul�lni a k�rnyezet�ket. Uszonyaik voltak, hossz� test�k, �s nagyon kev�s m�s. A marad�k ma, k�l�nb�z� helyeken �l a F�ld�n, �regekben, amelyeknek v�zi bej�ratuk van, �s mi megtagadjuk, hogy b�vebben le�rjuk ezt. Ez a kiv�laszt�s 3. denzit�s� fajk�nt az � velesz�letett intelligenci�juk alapj�n esett r�juk, �s a szocializ�l�d�s alapj�n, amelyet �k m�r addig is kialak�tottak, mint ahogy a majom is ugyanezen okokb�l lett egy j� el�dnek meg�t�lve. A k�z�ss�geket, amelyeket kialak�tottak, alkalmasnak tal�lt�k egy 3. denzit�s� �let sz�m�ra.
Sok 3. denzit�s� vil�g van, ahol a szoci�lis ar�na a domin�ns spiritu�lis fejl�d�si sz�nt�r. Ki kit tud befoly�solni, ki kivel bar�tkozik, ki kit tud megb�ntetni, stb. Mindez egy�ltal�n nem k�l�nb�zik sokban az ember tapasztalatait�l, kiv�ve, hogy az emberis�g a technol�gi�val eltereli a figyelm�t. � t�rgyakkal j�tszik, ha a t�rsas �rintkez�s frusztr�lja. Ahol t�rgyak nem lehettek elterel�k, ezek a h�ll�k egyszer�en elmentek egyet �szni, pont ahogy az ember elmegy egyet s�t�lni. Kommunik�ci� - az ember hozz� van szokva, hogy besz�dre �s �r�sra gondoljon, �s testbesz�dre. Azonban a t�rsas �rintkez�s lehet�s�g�vel rendelkez� legt�bb faj sokf�le m�don tud kommunik�lni. M�g a madarak �s a rovarok is kommunik�lnak egym�ssal. Nem annyira az �zenet �sszetetts�g�n van a hangs�ly, mint ink�bb a m�g�tte l�v� jelent�sen, melyet ritk�n �rtelmeznek f�lre. Egy kutya kifejezheti szeretet�t nyalogat�ssal �s �tel kiok�d�s�val a k�lykeinek, ellens�ges �rz�let�t �s visszautas�t�s�t pedig kifejezheti morg�ssal. Ak�r fel van ez �lt�ztetve sok sz�ba, ak�r nincs, az �zenet egy�rtelm�. A m�sokat-szolg�lninak vagy az �nmag�t-szolg�lninak �gy sokf�le v�laszt�si lehet�s�ge van, tekintet n�lk�l a komplex kommunik�ci�k feljegyz�s�nek k�pess�g�re.
Ez a h�ll� faj �rz�keny volt ugyanazokra a t�nyez�kre, amely nagy kihal�sokat okozott a dinoszauruszok k�z�tt, �s rossz eg�szs�gi �llapotban verg�d�tt. L�that�v� v�lt, hogy a folyamatoss�ga ennek a fajnak nem lesz fenntarthat�, minthogy az �rz�kenys�g velej�r�ja volt a DNS-�knek, �s neh�z lett volna ellenint�zked�seket tenni. Ez�rt, a megalkot�ik m�s fajok fel� fordultak, amib�l v�g�l az ember j�tt l�tre. Az eml�s�knek volt olyan ellen�ll� k�pess�g�k, ami a h�ll�knek nem volt. Enn�lfogva, az emberis�g nem az els� intelligens faj, amely kifejl�d�tt vagy amelynek seg�tettek a kifejl�d�s�ben a F�ld�n. Mint elmondtuk, a vil�gokat gyakran t�bb �zben felhaszn�lj�k a 3. denzit�s� l�t sz�m�ra. Igen, mint ahogy embereknek ma vannak olyan lelkeik, amelyek egykoron a kor�bban a F�ldet l�togat� �ri�s humanoidokba inkarn�l�dtak, �s mint ahogy csillaggyermekek inkarn�l�dnak a F�ldre, �gy a lelkek, amelyeknek �j testekbe kellett k�lt�zni�k ekkor, a h�ll�-kihal�skor, az el�emberbe k�lt�ztek. A fiatal lelkeknek er�s v�gyuk van arra, hogy egy helyben maradjanak, ismer�s helyeken, de f�k�nt az�rt, mert befejezetlen terveik vannak. Mint ahogy fiatal lelkek id�zhetnek megtestes�l�sek k�z�tt �s k�s�rthetnek, szellemekk�nt, egy hasonl� m�don, reinkarn�l�dni is az adott ter�letre akarnak majd. Ez a hajlamoss�g eltart gyakran m�g a 4. denzit�s nagy r�sz�ben is, mely egy hossz�-hossz� id�, teh�t nem m�lik el gyorsan.