T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995. augusztus |
- |
Az egyik eszk�z, amit a vall�sos elit a kegyeltjei ir�ny�t�s alatt tart�s�ra felhaszn�l, az a b�n fogalma, amellyel �k mindenkit idegess�gben tartanak, �s amivel az �dv�ss�g kulcs�t fogj�k. A szab�lyok - mint p�ld�ul a T�zparancsolat -, amelyek ezekben a dolgokban alapul szolg�lnak, majdnem teljes eg�sz�ben olyan cselekedetekre ir�nyulnak, amiket nem szabad megtenni, �s arra, hogy hogyan lehet tiszt�nak maradni. L�tsz�lag, mozg�sk�ptelenn� t�ve, a j�mbor �gy meg fog menek�lni a k�rhozatt�l. Kinek sz�rmazik ebb�l haszna? Azoknak, akik hatalmi poz�ci�kban vannak az �nmagukat-szolg�lni orient�ci�n bel�l, embereknek �s idegeneknek. Nem v�letlen, hogy az egyh�z �s az �llam gyakran sz�vets�gesek. Mindkett� ir�ny�tani akar, korl�tozni a f�ggetlen gondolkod�st �s cselekv�st, elterelni a figyelmet a szabads�gokr�l, a benn�k rejl� vesz�lyeket �rva le. Hogyan sz�rmazik ebb�l el�nye az �nmagukat-szolg�l�knak? K�tf�le m�don.
El�sz�r, amikor az emberek jobban el vannak foglalva a szab�lyok k�vet�s�vel, �s a k�ros k�vetkezm�nyek kiszor�t�s�val, nem gondolkodnak arr�l, hogy hogyan seg�tsenek m�sokat. El�g valakinek egy zs�folt sz�nh�zban lenni, amikor t�z �t ki, vagy egy s�llyed� haj�n, hogy l�ssa, mi t�rt�nik az emberekkel, amikor a nagy vesz�ly k�zelr�l �rinti �ket. P�nik, f�lelem, �n el�sz�r; �s minden gondolat, hogy m�sokat seg�tsen, f�lretev�dik, am�g az �n biztons�gba nem ker�l. A ritka szem�ly az, a kiv�tel, aki m�sokra gondol ezekben a szitu�ci�kban, hiszen ezeknek a h�s�knek a b�n�sm�dja �s figyelmess�ge tan�bizonys�got kap. Nekik kit�ntet�seket adnak, m�g hal�luk ut�n is. Hogyan szolg�lja a b�n fogalma, ahogy a vall�sos elit hirdeti, az �nmagukat-szolg�l�kat? A m�sokkal val� t�r�d�s korl�toz�s�val.
M�sodszor, amikor az emberek szab�lyrendszerekkel veszik k�r�l magukat, er�t �s hatalmat adnak azoknak, akik a szab�lyokat lefektett�k, �s l�nyeg�ben odadj�k magukat, mint birtokot, azoknak, akik a szab�lyokat lefektett�k. Tulajdonok lesznek. Nem szabadok. A vak engedelmess�g nem j�r egy�tt semmilyen v�laszt�si lehet�s�ggel vagy k�pes�t�ssel. Nem a vak engedelmess�g az, ami akkor t�rt�nik, amikor valaki �thajt a piroson egy v�szhelyzetben, tudva, hogy az �llj �s mehetsz l�mp�k egyszer�en egy gyakorlati m�dj�t jelentik az �tk�z�sek elker�l�s�nek az �tkeresztez�d�sekben. Vak engedelmess�g t�rt�nik, amikor a ny�j a szab�lyokat k�veti, mint p�ld�ul, hogy ne v�tkezzen, �s hagyja a vall�sos elitet d�nteni, amikor �th�g�s t�rt�nt. Ki lesz az �t�l�b�r�? Nem Isten, hanem azok, akik tulajdonolj�k �s birtokolj�k a v�tkest. Mindez bevett gyakorlat az �letre a teljesen kifejlett �nmag�t-szolg�l� orient�ci�ban, a 4. denzit�s idej�n. Ott a rangl�tra szil�rdan megalapozott, �s a szab�lyok, amik alapj�n valakit megb�ntethetnek, teljesen �nhatalm�ak. A hatalmas, aki a szab�lyokat meghozta, nemcsak azt d�nti el, hogy milyen szab�lyokat kell fel�ll�tani, hanem azt is, hogy mikor t�rt�nnek megszeg�sek. Semminthogy a pokolra jut, mert v�tkezett, valaki ink�bb az�rt hajlamos a pokolba ker�lni, mert olyan nagyon sokat aggodalmaskodik a v�tkez�s v�gett.
Mintsemhogy a szab�lyokra koncentr�ln�nak, az emberek ink�bb azzal fognak j�t tenni, ha arra figyelnek, hogy a magatart�sukkal seg�tenek vagy �rtanak m�soknak - ez a cselekedeteik igaz jelent�s�ge.