T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1996. m�jus |
- |
Az emberek hozz�szoktak, hogy az er�k, amiket �k j�nak �s gonosznak h�vnak, �r�k�s csat�ban vannak egym�ssal, �s hogy ez a konfliktus jelen van majdnem minden szitu�ci�ban. A fiatal gyerek az iskol�ban azt tal�lhatja, hogy a drogd�ler egy �ld�z�ses harcban van a helyi rend�rs�ggel, hogy a bandavez�r elszedi az eb�dp�nzt a kisebb gyerekekt�l, �s hogy a megr�gz�tt csal�t, aki m�sok h�zi feladat�t m�solja le, mindig rendben tal�lj�k �s j�form�n soha nem kifog�solj�k. Biztos, hogy az �let m�shol az Univerzumban is ugyanilyen, �s a fejlett technol�gia, amivel az idegenek el�gg� nyilv�nval�an rendelkeznek, l�tv�nyos csat�kat eredm�nyeznek, amikor �sszecsap�sok t�rt�nnek. Igaz�b�l, az orient�ci�k elk�l�n�t�se v�gett, ilyen �sszecsap�sok ritk�n t�rt�nnek orient�ci�k k�z�tt, az �nmagukat-szolg�l�k k�z�tt pedig csak akkor t�rt�nnek, amikor nincs tuti nyertes az �lland� verseng�sben, hogy a nagykutya legyen, ami erre az orient�ci�ra jellemz�. A m�sokat-szolg�l�k soha nem h�bor�znak egym�ssal, b�r n�zetelt�r�sek mindenk�ppen jelen vannak, �s a tan�cskoz�sok gyakoriak ha nem �lland�ak, ha az ember tekintetbe veszi a telep�ti�t.
Az ok, ami�rt csat�roz�sok orient�ci�k k�z�tt nem t�rt�nnek, az nem csak az � elk�l�n�t�s�kb�l ad�dik, hanem ennek az elk�l�n�t�snek a betartat�sa folyt�n is. Az �nmagukat-szolg�l�kt�l nem v�rhat� el, hogy becs�letb�l tarts�k magukat egy szab�lyhoz, mivel nekik ilyenj�k nincs. Nincs lehet�s�g�k. Ha egy �nmag�t-szolg�l� csoport megpr�b�l m�sokat-szolg�l� csoportok sz�m�ra fenntartott territ�riumra jogtalanul �tterjeszkedni, fizikai blok�dba �tk�zik a peremvid�ken, amiket a Vil�gok Tan�csa vet be. Ha t�mad�sba k�v�nnak bocs�tkozni, az �nmagukat-szolg�l� entit�soknak egy �rintkez�st kell k�rni�k, �spedig ezt a k�r�st - melyet ugyancsak figyelemmel k�s�r a Tan�cs - visszautas�thatja a m�sokat-szolg�l�, vagy egy ellent�tes aj�nlatot k�n�lhat fel. Gladi�tor-viadalok, ahol nyers fizikai er� haszn�latos a v�gkimenetel eld�nt�s�re, egyszer�en nem olyasmi, amiben a m�sokat-szolg�l�knak a legcsek�lyebb �rdeke is lenne. Mi �rtelme lenne, eld�nteni, hogy melyik �letform�nak vannak a legnagyobb izmai �s fogai?
T�l az �rdekelts�g hi�ny�n a fizikai vit�zs�gi j�t�kokban, a m�sokat-szolg�l�k nem bocs�tkoznak h�bor�kba, mert tudj�k a v�geredm�nyt. �k nyern�nek. M�g az �nmagukat-szolg�l�k v�gynak a fegyverekre �s energi�juk j� r�sz�t a puszt�t� arzen�ljuk k�r�l�tti s�nd�rg�ssel t�ltik, addig az �nmagukat-szolg�l�k technol�giailag soha nem fejlettek annyira, mint a m�sokat-szolg�l�k, �s az oka ennek egyszer�: az egy�ttm�k�d�s hi�nya. Az �nmagukat-szolg�l�k az�rt l�tj�k el a feladataikat, mert ezt kell tenni�k, mert erre rendelt�k �ket, �s megb�ntetn�k vagy meg�ln�k �ket, ha m�son �rn�k tetten �ket.
A m�sokat-szolg�l� technikai f�l�ny�re bizonys�g tal�lhat� a k�t orient�ci� rezindenci�lis lebonyol�t�saiban a Naprendszeretekben. A m�sokat-szolg�l�k a 3. denzit�sban csak a F�ld sz�razf�ldi felsz�n�n tart�zkodnak, amikor akt�v munk�ban vannak l�togat�sokat vez�nyelve le. M�sk�l�nben, a m�sokat-szolg�l�k a 4. denzit�sban tart�zkodnak, l�thatatlanul az emberek sz�m�ra a 3. denzit�sban, otthonok egy h�l�zat�ban a F�ld tengerei vagy a Mars felsz�ne alatt. Az �nmagukat-szolg�l�k azonban a 3. denzit�sban maradnak, m�g a Hold s�t�t oldal�n �s a F�ld halott ikertestv�r�n is, ahol nem l�thatj�k �ket az emberek. B�r a 4. denzit�s k�nyelmesebb, �k m�gis a 3. denzit�sban maradnak denzit�s-v�lt�si vesz�lyek v�gett, amit a m�sokat-szolg�l�k j�l kezelnek, az �nmagukat-szolg�l�k pedig elfuser�lnak. �k meg�lik �s megcsonk�tj�k egym�st, �gy a v�lt�st megtiltja nekik az uralkod�juk, akit nem �rdekelnek az � kifog�saik vagy az � k�nyelm�k.