ZetaTalk: Az �st�k�s cs�v�ja

A gigantikus �st�k�s cs�v�ja ahogy halad az �rben, szinte nem is �tk�zik ellen�ll�sba. Ez olyan t�rmel�kekb�l �ll, melyek az �st�k�s vonz�sa miatt szeg�dtek a nyom�ba, �s nem csak azokb�l az id�kb�l amikor az �st�k�s keletkezett, hanem k�s�bb, az �rben utazva szedte �ssze gravit�ci�s vonz�s�n�l fogva. A cs�va port, g�zokat, k�veket, szikladarabokat �s holdakat is tartalmaz, egy adott pontban a k�s�ret m�ret�t�l �s �sszet�tel�t�l f�gg�en. Nem sok minden hat r� az �rben, a hosszan �velt p�ly�j�n a 12. bolyg� ahogy elt�volodik a F�ldt�l �s elt�nik a s�t�t �rben. Mindezek megv�ltoznak, amikor az �st�k�s bel�p a Naprendszerbe. A napsz�l bomb�z� sug�rz�sa - melyb�l a szem csak a f�nyt l�tja - elnyomja a cs�v�t a Nappal ellent�tes oldalra. �gy az �st�k�s cs�v�ja - mely port, g�zokat, k�veket �s szikladarabokat tartalmaz - v�gigs�pri a F�ldet. Mi a hat�s? Az �st�k�s holdjai el�g k�zel vannak hozz�, nem j�nnek hat�t�vols�gon bel�lre, minden m�s azonban hatalmas t�mad�st int�z a F�ld l�gk�re ellen.

Meteorok, hull�csillagok nem ismeretlenek az emberis�g el�tt, b�rki l�thatja �ket �jszaka. Ezek a l�ngol� cs�kok egy-egy �g� meteort k�pviselnek, a s�rl�d�s hev�ti �ket, a l�gk�ri oxig�nt�l kigy�ladnak. De mi lenne, ha nem lenne oxig�n? Az �st�k�s elvonul�sa alatt egy ilyen t�mad�s �ri a F�ld l�gk�r�t, �s a rendelkez�sre all� oxig�nt helyenk�nt teljesen elfogyasztja. A forr� g�zok az �st�k�s cs�v�j�ban a benzinhez hasonl� vegyi anyagok, melyek amikor �thatolnak a F�ld l�gk�r�n el�sz�r kigyulladnak, �s nagy kiterjed�sben hullanak a F�ldre. Ezek nemcsak l�ngba bor�tanak mindent a felsz�nen, hanem m�g az oxig�nt is elhaszn�lj�k. Amikor Velikovsky megtal�lta a fagyott mamuttetemeket Szib�ri�ban, f�vet tal�lt a sz�jukban s�rtetlen - �mb�r fagyott - �llapotban, mintha egyszer�en megfulladtak volna. Ez t�rt�nt. Oxig�n n�lk�l az eszm�letveszt�s gyorsan bek�vetkezik. Amikor a rendelkez�sre �ll� oxig�n a fels�bb r�tegekben elfogy, a F�ldre zuhan� meteorok kisebb ellen�ll�sba �tk�znek.

A cs�va finomabb szemcs�kb�l �ll a cs�csa fel�, mert a nehezebb darabok amik t�vol vannak a gravit�ci�s vonz�st�l, m�s ir�nyokba haladnak. �gy a g�zok �s a por a F�ld fel� ir�nyul, �s el�sz�r �ket lehet majd �szre venni mint v�r�ses por, a v�zeket v�rv�r�sre festve. Ez a por nem haszn�l el oxig�nt, mint oly sok m�sik meteor? Ez a por m�r oxid�lt, nem �ghet�. Ahogy az �st�k�s lassan napk�zelbe (perih�liumba) �r, a k�vetkez� jel j�ges�re hasonl�t� apr� kavicsok hull�sa lesz. Ezek mi�rt nem fognak �gni, ahogy a meteorok �ltal�ban? N�melyik�k fog, de nagy sz�muk miatt el�rasztj�k a F�ld l�gk�r�t, a nagyr�sz�k nem fog l�ngra lobbanni. Ekkorra a fels� l�gk�r egy r�sze le fog szakadni az �rbe, �s t�bb� nem lesz biztons�gos v�d�erny� a F�ld k�r�l. �gy egy esetenk�nti szikladarab ellen�ll�s n�lk�l fog a F�ldre hullani.

Azoknak, akik el szeretn�k ker�lni az �g� g�zokat �s meteorokat azt aj�nljuk, hogy h�z�djanak szikl�k al�, barlangokba, v�lgyekbe, vagy f�m tet�k al�. A �tvonul�suk gyors lesz, napokig eltart, majd hirtelen v�ge szakad.

Megjegyz�s: az al�bbi hozz�adva a 2002. december 21-i �l� ZetaTalk IRC chat alapj�n

Minden �thalad�s alatt van valamennyi t�rmel�k, ami a F�ld felsz�n�n k�t ki, mivel a l�gk�r nagym�rt�kben let�p�dik �s az elhalad� �st�k�s cs�v�ja nagyon-nagyon sok t�rmel�ket tartalmaz. Szikl�k hullanak dobbanva a F�ldre �s gyorsan kisajtolnak b�rmit ami al�juk ker�l. A sz�jhagyom�nyok elmondj�k, hogy j�gver�sszer� k�z�por �s kavicshordal�k ostorozta a F�ldet, de akik annakidej�n besz�moltak err�l, azok kerestek mened�ket, ek�ppen �k t�l�ltek hogy besz�lhessenek A legut�bbi �thalad�skor a besz�mol�k el�adt�k, hogy a term�st �s a kissebb f�kat teljesen elpuszt�totta a j�ges�szer� k�z�por. Amikor valamif�le kr�terekr�l van sz� mostan�ban a h�rekben, azokr�l nem az�rt esik sz� mert most fedezt�k fel �ket. Az�rt esik r�luk sz� mert n�vekv� sz�mban folyik a besz�lget�s a csillagh�bor�r�l, aszteroida-v�delemr�l, f�lds�rol�-kisbolyg� elhalad�sokr�l �s ezek n�vekv� nyugtalans�ggal j�rnak. A vezet� r�teg akarja ezt a felfokozott nyugtalans�got, mivel �k m�g mindig rem�lik hogy felh�zhatnak valami m�gikus pajzsot, hogy leteperjenek b�rmit ami k�zel j�n, de ez fant�zia. El�sz�r is, egy ilyen pajzs mag�t�l darabokra szakadna az �gbolt miatt, hat�stalan �s hi�nyos lenne, val�sz�n�leg a puszt�t�s egy forr�sa lenne �sszez�zva mindent a F�ld�n. M�sodszor, a t�rmel�k annyira m�rhetetlen�l sok hogy semmilyen leszed� l�zer nem tudn� felvenni vele a versenyt. Az emberek sz�m�ra a legjobb v�delem az, ha meredek sziklafalak al� mennek, sz�lcsendes helyre, nem nyitott t�rs�gekre, mivel a legt�bb l�ved�k ami a F�ldre zuhan, a nagyobb szikl�k nem egyenesen lefel� fognak pottyanni. Ezek r�zs�tosan j�nnek, gellert kapnak a hegytet�k�n �s emiatt k�r�s-k�r�l pattognak majd. Teh�t azok akik m�ly behajl�sok/szurdokok alatt lesznek nem val�sz�n�, hogy telital�latot kapjanak.

All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com