T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995. j�lius |
- |
Az elektrosztatikuss�g nem fog n�vekedni az �ri�s �st�k�s k�zeled�se sor�n, sem ut�na, viszont az �thalad�s idej�n a vill�ml�s majdhogynem folyamatosnak fog t�nni n�h�ny helyen. Az emberek sz�m�ra ismer�s az �vkis�l�s, ahol k�t p�lus vagy pont elektromosan t�lt�tt, majd hirtelen a k�zt�k l�v� leveg� egy kisebb vill�mcsap�ssal telik meg - durr. Ez az, term�szetesen, ami a vill�mot okozza el�sz�r is, a villamoss�gnak egy term�szetes vezet�k k�z�tti egyenl�tlen eloszl�sa, egy felh�kbeni felgy�leml�s �s a f�ld alatti talajv�z-rendszer k�z�tt. Mit�l tal�lja meg a vill�m az �tj�t? Egy kev�ss� �rtett �tvonalat haszn�l, melyet szubatomi r�szecsk�k alak�tanak ki, elektromos hull�moknak egy fajt�ja, amit m�g nem m�rtek meg a F�ld emberi tud�sai. Ezek kisug�rz�dnak b�rmely magasan t�lt�tt mez�b�l, �s amikor �ssze�rnek, az �vkis�l�s imm�r lehets�ges.
Az �tvonal a F�ld �s az elhalad� b�tyja, a 12. bolyg�k�nt ismert �ri�s �st�k�s k�z�tt rendk�v�l t�lt�tt lesz egyes pontokon, �s mert a F�ld fels� atmoszf�r�ja mozg�sban lesz, az �st�k�s cs�v�j�val bomb�zva, az elektrosztatikus t�lt�s felgy�lemlik. Ez puszt�t� lenne a F�ldre n�zve, ha az elektrosztatikuss�g az elhalad� 12. bolyg�n gy�lemlene fel, mely egy sz�rny a F�ldh�z k�pest, de az ellenkez�je a helyzet. Az elektrosztatikuss�g a F�ldr�l halad a b�tyja fel�, �s fantasztikus vill�m-mutatv�nyokat okoz a fels� atmoszf�r�j�ban. Minthogy ez a bolyg� els�sorban v�z-bolyg�, ez ritk�n jelent vesz�lyt a lakosokra n�zve. Ez az id�peri�dus, amikor elektromos t�lt�s tud �thaladni, r�vid, egy p�r �ra, �s akkor t�rt�nik, amikor a F�ld lakosai l�nyeg�ben az �let�k�rt k�zdenek �s �gy aligha tudnak figyelni erre. Hogyan tesz meg egy vill�mcsap�s 14 milli� m�rf�ldet az �r�n kereszt�l? Nem ezt teszi, nem ilyen form�ban. Az �rben, nem l�v�n v�zp�ra sem m�s r�szecsk�k, amelyekkel k�lcs�nhat�s lehetne, nincs spont�n f�ny- �s h�kibocs�t�s, nincs villan�s �s serceg�s, csak az elektromos r�szecsk�k �tvonul�sa, a k�l�nb�z� szubatomi �sszetev�k form�j�ban, melyek egy elektromos �ram alkot�i.